Látnivalók

A megunhatatlan Budapest

Széchenyi Gyógyfürdő

A Széchenyi Gyógyfürdő Európa egyik legnagyobb gyógyfürdő-komplexuma, Pest első termálfürdője.. A fürdőt ellátó artézi kutat Zsigmondy Vilmos bányamérnök fúratta 1868 és 1878 között. A komplexum 3 kültéri és 15 fedett medencével rendelkezik. 11 gyógymedencében 28 °C – 40 °C a vízhőfok.

Gellért Gyógyfürdő

A gyógyfürdő területén feltörő forrásokról a XV. századból is találtak feljegyzéseket. A fürdőt már a törökök is kedvelték.
A Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető.

Rudas fürdő

A Rudas fürdő 1566-1572 közötti felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető.
Az épület külön részében található a gőzfürdő. Itt található Budapest legmelegebb gyógyvizes medencéje, amelynek vízhőfoka 42 °C.

Budai vár

Születése IV. Bélához köthető, aki az 1241-42. évi tatárjárást követően várak építését rendeli el. Az évszázadok során különböző építészeti stílusokkal gazdagodott a várnegyed látképe.
A fő látnivalók közé tartozik az évszázadok során többször lerombolt és újjáépített Budai Vár, amely ma a Magyar Nemzeti Galériának és a Budapesti Történeti Múzeumnak is otthont ad. A Halászbástya kis tornyaiból és teraszairól a Dunára és a közeli Mátyás-templomra nyílik kilátás. A várnegyed az UNESCO Világörökség része.

Budavári Sikló

Ez a 100 méter hosszú szakasz 1870-ben nyílt meg. A kialakításának alapja az volt, hogy olcsó szállítást biztosítson a kastély területén dolgozó állami tisztviselők számára. Kezdetben gőzgéppel működött, a mai kocsikat villamos energia hajtja. Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

Lánchíd

A klasszicista stílusban tervezett híd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte. Az 1839 és 1849 között épült Lánchíd volt az első állandó kőhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. A Lánchíd Budapest egyik szimbolikus épülete, a magyar főváros legismertebb hídja. A budai hídfő jobboldali oroszlánjának talapzatára a Széchényi család címere került.

Az Országház

Az Országház a világ második legnagyobb parlamenti épülete, melynek építkezése 1885-től 1904-ig tartott.
Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú.
A Világörökség részének választott épület felbecsülhetetlen muzeális érték, a magyar nemzet büszkesége.

Széchenyi Gyógyfürdő

A Széchenyi Gyógyfürdő Európa egyik legnagyobb gyógyfürdő-komplexuma, Pest első termálfürdője.. A fürdőt ellátó artézi kutat Zsigmondy Vilmos bányamérnök fúratta 1868 és 1878 között. A komplexum 3 kültéri és 15 fedett medencével rendelkezik. 11 gyógymedencében 28 °C – 40 °C a vízhőfok.

Gellért Gyógyfürdő

A gyógyfürdő területén feltörő forrásokról a XV. századból is találtak feljegyzéseket. A fürdőt már a törökök is kedvelték.
A Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető.

Rudas fürdő

A Rudas fürdő 1566-1572 közötti felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető.
Az épület külön részében található a gőzfürdő. Itt található Budapest legmelegebb gyógyvizes medencéje, amelynek vízhőfoka 42 °C.

Budai vár

Születése IV. Bélához köthető, aki az 1241-42. évi tatárjárást követően várak építését rendeli el. Az évszázadok során különböző építészeti stílusokkal gazdagodott a várnegyed látképe.
A fő látnivalók közé tartozik az évszázadok során többször lerombolt és újjáépített Budai Vár, amely ma a Magyar Nemzeti Galériának és a Budapesti Történeti Múzeumnak is otthont ad. A Halászbástya kis tornyaiból és teraszairól a Dunára és a közeli Mátyás-templomra nyílik kilátás. A várnegyed az UNESCO Világörökség része.

Budavári Sikló

Ez a 100 méter hosszú szakasz 1870-ben nyílt meg. A kialakításának alapja az volt, hogy olcsó szállítást biztosítson a kastély területén dolgozó állami tisztviselők számára. Kezdetben gőzgéppel működött, a mai kocsikat villamos energia hajtja. Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

Lánchíd

A klasszicista stílusban tervezett híd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte. Az 1839 és 1849 között épült Lánchíd volt az első állandó kőhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. A Lánchíd Budapest egyik szimbolikus épülete, a magyar főváros legismertebb hídja. A budai hídfő jobboldali oroszlánjának talapzatára a Széchényi család címere került.

Az Országház

Az Országház a világ második legnagyobb parlamenti épülete, melynek építkezése 1885-től 1904-ig tartott.
Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú.
A Világörökség részének választott épület felbecsülhetetlen muzeális érték, a magyar nemzet büszkesége.

Tökéletes elhelyezkedés. Az összes jellegzetes látnivaló gyalogosan megközelíthető. Lánchíd 15 perc, Szent István Bazilika 7-8 perc, Andrássy körút 5 perc, Zsinagóga 5-7 perc sétatávra!

Érdekli?